Janka! Itt válaszolok, köszönöm szépen a linket, olvastam, nagyon igaz, elgondolkodtat.
Szóval csajok írok, mert az elmúlt két oldalam elég fura lett, és lehet nem értitek: mi ez? Tudom Judit (szrjudit) tudja, vele még mindig tartom a kapcsolatot, bár elég ronda vagyok, neki is alig írok pár sor a munkáiról.
Szóval scrap. Munkahelyemen nagy sikere volt a fotókönyvemnek, csodálkoztak, elismertek, milyen ügyes vagyok. Jól esett, büszke voltam. Igen én csináltam, ez voltam... De most minden megváltozott. Már én is más vagyok. Szeretem és élvezem a munkám, itthon a család, a háztartás, a lányok, ha van időm olvasok, sőt reggelente már tornázok. Kiszorult a scrap, nem tudom megmondani miért. Nincs kedvem, időm, nem is akarok igazán szakítani rá. Persze ötletek még mindig vannak, gondolkozom is néha rajta, szerencsés vagyok hisz az évek alatt gyönyörű készleteim lettek, így még azt se mondhatnám nincs készletem rá.
A másik dolog, hogy változatlanul gyönyörködtett és elvarázsolnak a "meseoldalak" de unom. Aki ismer tudja a legtöbb oldalam erről szólt. Most már más tetszik. Megmutassam most az egyik kedvencem? ZSENIÁLIS!!!!!
Ilyen oldalakat szeretnék, persze ehhez meg kevés vagyok. Inkább bele se kezdek, hisz nem lesz ilyen.
És még egy szomorú dolog. Régen napi 20 fotót készítettem a lányokról. Most? Ó igen most is lent vannak, sétálnak. Csak nem velem. Én takarítok, mosok.... Nincs időm a gyerekekkel lenni, nem tudom őket fotózni, és az elengedhetetlen.
Más. Néha unalmamban nézegetem a régi oldalaimat. Érdekes azok a kedvencek ahol írtam. Akár a szülésről, akár a farsangról, akár egy képzeletbeli barátról. Kár hogy nem készítettem több ilyen oldalt. Persze most is lehetne. De akkor... (lásd az elejétől).
Szóval vagyok.
Szóval csajok írok, mert az elmúlt két oldalam elég fura lett, és lehet nem értitek: mi ez? Tudom Judit (szrjudit) tudja, vele még mindig tartom a kapcsolatot, bár elég ronda vagyok, neki is alig írok pár sor a munkáiról.
Szóval scrap. Munkahelyemen nagy sikere volt a fotókönyvemnek, csodálkoztak, elismertek, milyen ügyes vagyok. Jól esett, büszke voltam. Igen én csináltam, ez voltam... De most minden megváltozott. Már én is más vagyok. Szeretem és élvezem a munkám, itthon a család, a háztartás, a lányok, ha van időm olvasok, sőt reggelente már tornázok. Kiszorult a scrap, nem tudom megmondani miért. Nincs kedvem, időm, nem is akarok igazán szakítani rá. Persze ötletek még mindig vannak, gondolkozom is néha rajta, szerencsés vagyok hisz az évek alatt gyönyörű készleteim lettek, így még azt se mondhatnám nincs készletem rá.
A másik dolog, hogy változatlanul gyönyörködtett és elvarázsolnak a "meseoldalak" de unom. Aki ismer tudja a legtöbb oldalam erről szólt. Most már más tetszik. Megmutassam most az egyik kedvencem? ZSENIÁLIS!!!!!
Ilyen oldalakat szeretnék, persze ehhez meg kevés vagyok. Inkább bele se kezdek, hisz nem lesz ilyen.
És még egy szomorú dolog. Régen napi 20 fotót készítettem a lányokról. Most? Ó igen most is lent vannak, sétálnak. Csak nem velem. Én takarítok, mosok.... Nincs időm a gyerekekkel lenni, nem tudom őket fotózni, és az elengedhetetlen.
Más. Néha unalmamban nézegetem a régi oldalaimat. Érdekes azok a kedvencek ahol írtam. Akár a szülésről, akár a farsangról, akár egy képzeletbeli barátról. Kár hogy nem készítettem több ilyen oldalt. Persze most is lehetne. De akkor... (lásd az elejétől).
Szóval vagyok.
Ja és az életben is néha "hülye" vagyok. Ő az új hapsim!!!!!! (Férjem is tudja)
Csini mi?
Simogat.
4 megjegyzés:
Szeretem az oldalidat! Szépek, izgalmasak! Én sose tudnék ilyeneket csinálni! Azonban mi is és a világ is folyamatosan változik. Ezt el kell fogadnunk. Most áthelyeződtek a hangsúlyok! Talán egy kis szünet után újra "szükséged" lesz a scrapra! Remélem még látunk tőled oldalakat!
Én is kevesebb oldalt készítek, és néha ez bennem is kérdésekeet vet fel?! Szép hétvégét! :)
Érdekesek számomra a gondolataid. Én is hasonlóval küszködök, mind a fotózás és scrap körüli dolgokkal kapcsolatosan. Majd egyszer talán, ismét elragad a hév... :)
Csak hévvel érdemes, az meg mint a hullám, hol elragad, hol lecsendesedik. Az én hullámaimat még korbácsolja a szél, hol erre (mese oldal Petrának), hol arra (sötétebb, elvontabb oldal magamnak), és nekem nagyon hiányozna, ha partra kéne szálljak. Nem vagyunk egyformák. De emiatt ne érezd magad "rosszul", bármikor jöhetsz, és bármikor mehetsz, ez a te életed ;)
én tartom magam ahhoz, hogy a tested-lelked tudja, mire van szükséged. ha úgy érzed, most nem kívánod ezt, ne csináld -- és ne is érezz bűntudatot miatta!!!
viszont (szerintem) ne hagyd, h a mosás-főzés-takarítás elszakítson a gyerekektől. nem tudod visszahozni azt az időt majd, amit ezekkel a fölösleges dolgokkal töltöttél helyettük. igen, fölösleges, mert ŐK nem fognak arra emlékezni, hogy szép tiszta lakásba jöttek haza és finom ebédet-vacsorát főztél nekik. ők a veled töltött pillanatokra fognak emlékezni évek múltával is :) hidd el, nem éri meg, hogy beleszakadj a munkába!!!
sok sikert az egyensúlyozáshoz, a megújuláshoz, mindenhez.
Megjegyzés küldése