2010. november 14., vasárnap

Nem vagyok tökéletes


STARK by Holliewood Studios
Love and War by Holliewood Studios

Néha az óvodában csak lesem az anyukákat. Hisztis a gyerek, mindent akar csak öltözködni nem, és mindenki szeretettel, türelmesen magyarázza, öltözködjünk kicsim, mennünk kell, stb. Aztán néha úgy látom lehull az álarc, megszólal az anyuka idegesen, türelmetlenül.. Persze ez nem helyes, de ilyenkor megnyugszom, nem csak én vagyok "rossz" anya (bár ezt nem rossznak inkább emberinek és őszintének érzem).
Hát valahogy így érzem magam dolgozó anyukaként is. Elvárás hogy munka után ragyogjon a lakás, persze foglalkozzam a lányokkal is, minden tiszta, makulátlan, REKLÁM! Az jut eszembe. Vagy csak én nem jöttem még bele?
Na igen. Didó Színinspiráció 3. kihívására készült az oldal. Aztán terápia lett. Most szülte magát oldalam, bár rossz volt emlékezni, leírni, milyen mondatok is hagyják el esténként a számat? Mint a bombák. Rombolnak, gonoszak. Na ez sincs rendeben!!!!! Tudom.
De végre volt kedvem, időm. Ahhoz amiről a scrap is szól, segít. Önismeret. Hát van mi gondolkoznom.

A többi oldalt itt láthatjátok.

8 megjegyzés:

kreatívhit írta...

A galeszon már meglestem.Igen kifejező oldal.Tartalmas szép hétvégét nektek.

erzsocica írta...

Húúúúú....hát van benne minden! Nagyon tetszik, ahogy a gondolataidat oldalba foglaltad! Ismerős ez az érzés, de majd idővel rendeződik!!!! Sok türelmet kívánok hozzá!

Rucola Designs írta...

A scrap: terápia (is), az oldalad: csúcs. Reklámanyának meg nem kell lenni.

LaceE írta...

ez de jó és mennyi érzelem van benne.
nyugi, mi tudjuk, hogy nagyon jó anya vagy. mindenki átéli ugyanezeket.

eralilla írta...

Szuper oldalt készítettél. Benne van minden. S tényleg fel a fejjel (mondom én?) Én az ovibalettes anyuka-társaknál látom, hogy lám, nem én vagyok az egyetlen tökéletlen anya.

szrjudit írta...

Én tuti nem vagyok tökéletes, sőt. Halomban áll a vasalatlan, de sokat játszottunk a hétvégén. Szoktunk erről beszélgetni, ismerős amiről írsz. Az oldalad viszont sokkolt, olyan mint egy pofon, de olyan jó időben, jól irányzott pofon, ami kell. Tényleg. Egyszerűen fenomenális, minden benne van, nyersen, erőszakosan, úgy, ahogy azt megéljük. Talán a kedvenc oldalam tőled, nehéz ezt kijelenteni, mert imádom az oldalaidat. Ezt nem imádom, sőt utálom, mert szembesít. Remélem értesz, vagy megértesz. Woooooooooooooooooow. Kellenek az ilyen oldalak nagyon, annyira örülök, hogy megcsináltad.

Rita(006) írta...

ÓÓÓÓÓÓÓÓ! Fenomenális az oldalad! Minden anya szájából elhangzó mondatok, érzések ezek (csak legfeljebb senki nem ilyen őszinte és tehetséges, hogy oldalba tudta volna foglalni)!
Nap végén sokszor gondolom át mi mindent csináltam, és teszem fel a kérdést magamba: ÉN hol vagyok ebben az egészben?
Üdv a klubba!

Névtelen írta...

Mintha az én gondolataim lennének ezen az oldaladon...
Kukk be hozzám, van ott neked valami:)